A Heian Katák

Készítette:
Gönczi Csaba (csavardicsabi)
2005-12-07
 

 

A Heian katák megszületése előtt a kezdő karatésok a három Tekki katával ismerkedtek meg először. Itosu Yasutsune nagymester (1831-1915) azonban rájött, hogy ezek a formagyakorlatok túl nehezek ahhoz, hogy iskolás gyerekeknek tanítsák őket. A Tekki katák ugyanis elsődlegesen a csípővibrációt tanítják, ami ma a barna övnél követelmény (a Tekki Shodan ma a 3-ik kyu fokozat vizsgakatája).
Ezért tehát a nagymester megalkotta az öt Pinan – mai nevén Heian – formagyakorlatot, amelyek segítséget nyújtanak az alaptechnikák, alapállások tanulásához, a helyes légzés elsajátításához és a kiai alkalmazásához.
Az öt kata úgy épül egymásra, hogy az előzőhöz képest mindegyik tartalmaz valami új tanulnivalót, de csak könnyen emészthető mértékben, így a katákat gyakorló karatés folyamatosan tanulhatja meg az új elemeket, és ugyanilyen folyamatossággal építheti be azokat a technikájába.
A katák eredeti okinawai elnevezését Funakoshi Gichin mester (1868-1957), a Shotokan Karate megalapítója változtatta meg a japán Heian-ra, azaz Békés – vagy Nyugodt – Elmére. Az átkereszteléssel az volt a célja, hogy a katákat és egyáltalán a karatét a japán emberek számára még inkább elfogadhatóvá tegye.
A heian szó a heiwa és antei szavak összeolvadásából ered, és a japán történelem egy korszakának („A Béke és Állandóság korszaka”, IX-XII század) elnevezése volt, továbbá ez volt a korábbi főváros, Kyoto régi neve is. Mi karatésok úgy magyarázzuk a név jelentését, hogy aki megtanulja ezt az öt formagyakorlatot, az nyugodtan rábízhatja magát a tudására, és minden helyzetben meg tudja őrizni a nyugalmát.
A Heian Shodan az első az öt Heian kata között, és ez a formagyakorlat egész pályafutása során elkíséri a karatést, mivel minden egyes övvizsgán be kell mutatni.
A kizárólag alaptechnikákból felépülő Shodan-ra nem csak a másik négy Heian kata, hanem a többi shotokanos formagyakorlat tanulásakor is építhetünk. Itt tanuljuk meg alkalmazni a testmozdulást és a testfordulást. Az állások közül kettő szerepel benne: az elülső súlypontú támadó- (zenkutsu-dachi) és a hátulsó súlypontú védekező (kokutsu-dachi), valamint néhány kéztechnika: az alsó söprés (gedan-barai), a felső alkarvédés (jodan-age-uke), az egyenes ütés (oi-zuki), a kalapácsököl (tetsui-uchi) és a kézél-védés vagy csapás (shuto-uke/shuto-uchi). Minden egyes kéztechnikát új állásban hajtunk végre, és mindig azzal a kezünkkel ütünk vagy hárítunk, amelyik lábunk elöl van. Rúgások ebben a katában még nem szerepelnek.
A Heian Nidan eredetileg a Heian katák első darabja volt, de Funakoshi mester felcserélte az első két kata sorrendjét, mivel a Nidan-t sokkal nehezebbnek tartotta a Shodan-nál.
A Heian Nidan-ban megjelennek az ellentétes oldali (gyaku-) technikák, és néhány esetben már több kéztechnika (hárítás/támadás) is követi egymást, miközben az állás ugyanaz marad. Mindezek a csípőforgatásra helyezik a hangsúlyt.
A Heian Nidan az első olyan formagyakorlat, amelyikben rúgás is szerepel. Az egyenes rúgás (mae-geri) plusz ütés (oi-zuki) kombinációjánál fontos, hogy az ütés a lábletétellel egyszerre történjen. Ellenkező esetben vagy az ütés késik vagy nem elég stabil az állás az ütés pillanatában.
A Heian Sandan-ban a csípővibráció kap kiemelt szerepet. A csípővibráció alkalmazásával érhető el, hogy a technika hatásos legyen a teljes mozgástartomány kihasználása és a visszahúzott kéz (hikite) nélkül is. Amit a Heian Sandan-nál megtanulunk erről, azt a Tekki katáknál nagyon jól tudjuk majd alkalmazni. A Heian Sandan-ban szerepel először a lovaglóállás (kiba-dachi), ami szintén a Tekki katákra jellemző, és az előző formagyakorlatokhoz képest sokkal több benne a csapás (uchi-) technika.
A Heian Yondan-t a gyors és lassú mozgások váltakozása jellemzi. Ez a kata kihangsúlyozza a kéz és a láb szinkronizált mozgásának fontosságát. A kata értelmezésében (kata-bunkai) természetesen minden mozgás teljes sebességgel játszódik le, de azt, hogy a végtagok egyszerre mozognak (a kéz és a láb egyszerre indul és egyszerre érik el a végpontjukat), a kata lassú mozdulataival hangsúlyozzuk ki.
A Nidan-nál merült fel a rúgás és az azt követő kéztechnika helyes időzítése. Mivel a Yondan különös hangsúlyt fektet a végtagok szinkronjára, itt is fontos szempont, hogy a kéztechnika a lábletétellel egy időben fejeződjön be.
A Heian katák közül a Yondan-ban támadunk először fejre.
A Heian Godan a Heian katák közül az utolsó. Ez a formagyakorlat – bár még kéköves kata – már a barna övre és a szabad küzdelemre készít fel: a kombinációs technikákat helyezi előtérbe, vagyis a védekezés és az ellentámadás összekapcsolását. Ezen kívül a magasság váltogatása jellemző még a Godan-ra: a technikák és az állások magassága is váltakozik.
Ebben a katában néhány olyan technika is van, amelyeknél nem arra nézünk, amerre dolgozunk: a kata elején, a borítások közben már a következő támadás irányába nézünk, és az ugrást megelőző felütésnél is a másik támadó felé fordulunk. Itt azt mutatjuk meg, hogy már bízunk annyira a technikánkban, hogy miközben végrehajtjuk, már a következő támadásra is tudunk figyelni.
Felhasznált irodalom:
-          www.kevinboone.com
-          www.backwellskc.freeserve.co.uk
-          Dr. Gulyás Péter: Karate
-          Zsolt Péter: Japán-Magyar Karate Szakszótár
-          Fodorati sensei és Sándorimi sensei instrukciói