Sport és a Karate-Do

Mi a különbség a sport és a Karate – Do között?
(Készítette: Fodor Attila)

A sportokról általában

 

Az ok, és a cél:

 

Egészség, hosszú élet, verseny. Talán ezeket nevezhetjük általános céloknak a mai világ sportolói szerint. Van, aki egyszerűen jobb fizikai kondícióval, erősebben, egészségesebben, egyszóval jobban szeretne élni, ezért sportol. Talán ez lehet a legnemesebb cél, amiért sportolni érdemes. Mások hosszú életkort szeretnének elérni, amihez szintén szükséges az egészséges életmód, de ez már sok minden mást is megkíván. Az ok itt sokkal inkább a haláltól való félelem, a nem teljes, félig élt élet, amiből még sokat kell élni, hogy mindenre jusson idő. Aki ilyen okokból sportol jobb, ha nem csak a sporttól várja a megoldást. Lelki fejlődés nélkül nem érheti el a célját. A harmadik lehetséges ok a verseny. Sajnos, ma már szinte csak ez az egyetlen egy ok és cél a jellemző.

A verseny:
Igen sok olyan jellemmel rendelkező ember él a földön, akinek az önbecsülése, önértékelése nem elég nagy, akik be akarják bizonyítani másoknak ügyességüket, kiemelkedő képességeiket. Önmagukat becsapva másoktól várnak dicséretet, ezzel ellensúlyozva azt, hogy a mindennapi életben nem boldogulnak olyan jól, nem érdemeltek ki elég tiszteletet, megbecsülést, szeretetet.
A mai felgyorsult világban, amikor már csak a győztest ünneplik, amikor a második helyezettre másnap már senki sem emlékszik, a versenyzőkre és edzőjükre igen nagy feladat hárul. Célirányos életmóddal, és megerőltető edzésekkel hozzák ki a legtöbbet tanítványaikból. A technika fejlődésével egyre több lehetőség nyílik a professzionális edzésekre is. De sajnos nem csak a segédeszközök fejlődnek, hanem a “teljesítmény-növelő” szerek is “segítik” az áhított cél elérését. Néhány versenyző mindenre képes, hogy a dobogó felső fokára álljon.

{mospagebreak}

Az edzések:

 

Az edzők már kiskorukban kiválasztják a tanítványokat, tehetségek után kutatva. Amennyiben a tanítvány elég kitartónak bizonyul, akkor az évek folyamán eredményes sportoló, versenyző válhat belőle. Minden eredménynek azonban ára van. Ilyenek például az extrém terhelésnek kitett testrészek sérülése, illetve azt is hátrányként említhetjük, hogy az igazán jó versenyzőknek annyit kell edzeniük a kiválasztott sportágban fontos izmokat, hogy a testük többi részének fejlesztésére nem marad elegendő idejük, türelmük, akaratuk, és ez aránytalansághoz vezethet. Például a focisták igen erős lábakkal rendelkeznek, ugyanakkor felsőtestük kevésbé fejlett. A túledzett lábak másik hátránya, hogy igen merevek, mivel az izmok és izületek lazaságával nem törődtek a sportolók. Ezek a specializált, egy bizonyos területre koncentrálódó edzések nem veszik figyelembe a tanítványok igényeit, testi alkalmasságukat, a teljes fejlődésre való igényt (ha egyáltalán van ilyen). Csak egyetlen cél létezik, a győzelem.
Meg kell említenünk azonban a testi és lelki egyoldalúság mellett még egy hátrányt. Ez az egzisztenciális hátrány. A versenyzők nyílván nem terhelhetők a végtelenségig. Mindenkinek öregszik a teste. Egyszer mindenkinek szembe kell nézni a gondolattal, hogy a fiatalok, akiket még korábban kiválasztottak, akik még keményebb edzéseket végeztek, akik most vannak a legjobb formájukban, bizony letaszítják őket a dobogóról. Ilyenkor nincs más hátra, mint leporolni a polcon az aranyérmeket, és belátni, hogy itt a visszavonulás ideje. Ha nem nyertünk milliókat a versenyeken, akkor bizony anyagi hátránnyal indulunk a többi, nem sportoló emberrel szemben. Egyrészt, mert a sportolás nagyon költséges luxus, másrészt, mert a fizetés nem olyan jó, mint a többi, átlag szakmában (kivéve futbal). Ezen kívül a többiek hatalmas szakmai tapasztalatot szereztek, amíg a sportoló ”csak sportolt”. Ez szintén hátrány. Az esetleges sérülések szintén kihathatnak egész hátralevő életükre. Meg kell gondolni, hogy vajon megérte-e az egész? Sok sportoló válik ilyen, és ehhez hasonló okokból alkoholistává, drogfüggővé, sokan anyagi függőségbe is kerülnek.
{mospagebreak}
A sport jó oldalai:
Meg kell említeni azonban a sport jó oldalait is. Aki nem akar világbajnok lenni, aki egyszerűen csak jól érzi magát, amikor azt teszi, amihez kedve van, akkor nem csak fizikai testét fejleszti, hanem lelki fejlődése is megkezdődik, valamint kiegyensúlyozottabb, boldogabb életet él, mint azok, akik csak a pénzt hajszolják egész életükben.

 

Az alábbi gondolatot ajánlom minden versenyző figyelmébe:
“A győztest nem érdekli a verseny. Ő egyszerűen csak szeret futni”

 

A Karate - do

 

A Karate-do teljesen mást jelenthet az olyan tanulók számára, akik komolyan veszik. A Do, az Út, amin végigjárva tökéletesítjük testünket, fejlesztjük jellemünket, és teljes, boldog életet élhetünk. Senkivel nem kell versenyeznünk, csak önmagunkat kell legyőznünk. Bár ez fizikailag könnyebb, de lelkileg sokkal nehezebb, mint mások legyőzése. Emiatt azonban jobban fejlődik pszichénk, egyszerre érünk el testi és lelki fejlődést. Egyensúlyban tartjuk önmagunkat. Mindig csak annyira kell jónak lennünk, amennyire maximálisan tőlünk telik. Nincs szükség különleges képességekre, hisz kortól, nemtől, vallástól, testalkattól függetlenül lehet gyakorolni. A legjobb példa épp Funakoshi mester, aki maga is gyenge, beteges gyermek volt, és az általa kifejlesztett karate segítségével tökéletes testi, lelki és szellemi állapotba került. Testünket nem csak egy bizonyos speciális edzésnek vetjük alá, ami csak meghatározott izmokat fejleszt, hanem az egész test minden izmát fejlesztjük. Ezen kívül a lazaság, állóképesség, kitartás, önkontroll és az akarat is fejlődik. A karate több, mint egyszerű testedzés. Tökéletes testi, lelki és szellemi fejlődés érhető el vele. Nem cél a versenyek megnyerése, nem cél az aranyérmek felhalmozása. Ahogy Funakoshi mester is mondta: “A karate célja nem a győzelem, vagy a vereség eldöntése, hanem a gyakorlatok tökéletesítése és a jellem fejlesztése.”

 

A karatéban mindig csak MOST van. Csak az aktuális pillanat létezik. Nincs lehetőség újraélni az adott pillanatot. Ami elmúlt, az többé nem jön vissza. Ha nem vagyunk ott tökéletesen a pillanatban, akkor elmulasztottuk azt. Ennek egyik legjobb bizonyítéka az Ippon kumite. Csak egy lehetőség van a támadásra, illetve a védekezésre. Amennyiben a másik fél jobb volt, akkor elvesztettük a mérkőzést. Nincs lehetőség újabb kísérletre, újabb nekifutásra, alacsonyabb mércére.

 

Csak magamnak élem az életem, és törekszem a mesterem útmutatása alapján a tökéletességre. Önmagam miatt legyek becsületes, jellemes ember, ne azért, mert másoknak akarok tetszelegni, megfelelni.
Mottó: “Az ÚTON, amin elindultam nincs dicséret, és nincs elmarasztalás.”