Gyakran Ismételt Kérdések

 

 

Hány éves kortól lehet karatézni?

·         Általában azt szoktuk mondani, hogy legalább 6 éves legyen a gyermek, amikor először beáll edzeni.

·         Miért?

·         Próbálkoztunk már 4-5 éves gyerekekkel is, de mivel ők még nem járnak iskolába, nem igazán vannak ahhoz hozzászokva, hogy azt kell csinálni, amit mondanak: Nem szabad rohangálni, játszani; a foglalkozások ideje alatt, nem járhatnak ki 5 percenként WC-re, stb.

Természetesen itt nem azon van a hangsúly, hogy egyáltalán nem mehet ki még WC-re sem, hanem azon, hogy ez egy „veszélyes üzem”, így bizonyos szintű fegyelmet kénytelenek vagyunk megkövetelni. A lehetőségekhez képest sok kifejezetten játékos rávezető gyakorlatot csempészünk az edzéstervbe, hogy érdekessé tegyük mindenki számára az „unalmas” alapozást.

·         Az a tapasztalat, hogy ha a karatéka azért hagyja abba az edzéseket, mert túl fiatalon kezdte, akkor soha többé nem fog visszajönni. Viszont 6 éves (iskolás) kortól ez a probléma már nem áll fenn, mivel a gyerek hozzászokik a társasághoz, és bizonyos fokú fegyelemhez.

 

Nincs még késő elkezdeni?

·         A válasz egyértelműen: NINCS. A karatét minden karatéka saját magáért gyakorolja, ebben nem segíthet neki senki, amit elér, azt csak magának köszönheti. Egy középkorú embert nyílván nem a diákolimpián való győzelem érdekel, egy tinédzsernek pedig valószínűleg nem az egészség-megőrzés, a keleti kultúra megismerése, vagy a belső béke a legfontosabb. Azt azonban mindenképp le kell szögezni, hogy minél később kezdi el az ember, annál nehezebb, pontosabban több munkát igénylő lesz a fejlődése.

·         Az emberi test kb.

a.       10 éves koráig a leglazább, ezért látunk nagyon sok fiatal gyereket a tornászok között.

b.      20 éves koráig a leggyorsabb, ezért a legtöbb sprinter, küzdősportot űző versenyző, élversenyző ebből a korosztályból kerül ki.

c.       30 éves koráig a legerősebb, ezért a súlyemelők ebben a korosztályban sikeresek.

d.      És végül 40 éves koráig a legkitartóbb, ezért például a hosszútávfutók között már sok ilyen középkorú embert találunk.

·         Azonban ezek nem olyan tulajdonságok, amiken nem lehet változatni. Kitartó munkával ezek a nagyságrendileg felállított határok kitolhatók, de tisztában kell lennünk azzal, hogy ha egész életünkben nem sportoltunk semmit, akkor 40-50 éves korban már egyrészt sokkal több munkánkba fog kerülni a siker, és természetesen a 20 évesekkel már biztosan nem vehetjük fel a versenyt a shiai-n (küzdőtér).

·         A Japán nagymesterek 70-80 év fölött is olyan mozgáskultúrával és egészséges, gyors, erős, hajlékony fizikummal rendelkeznek, hogy az edzőtáborokban mindig meg kell állapítsuk: van még hova fejlődni.

·         Tehát 6 éves kortól akár 100 évesig is el lehet kezdeni, ha van kedvünk, akaratunk hozzá. A lényeg a reális cél, és a megfelelő akarat, kitartás.

 

Túlsúlyos / hiperaktív / lusta / fegyelmezetlen / beteg / asztmás, / koordinálatlan / ügyetlen stb. a gyerekem (elnézést a szókimondó stílusért). Segít neki a karate?

·         Erre a kérdésre válaszolva annyit minden bizonnyal kijelenthetünk, hogy ha a karatéka hajlandó heti rendszerességgel látogatni az edzéseket, akkor mindenképp fejlődik mind fizikailag, mind jellemileg. Amennyiben havonta egyszer lenéz, hogy meg van-e még az iskola, akkor általában nem az edzők hibája az, ha nem fejlődik. Az edzések úgy vannak felépítve, hogy van benne meditáció, lazítás, karate technikák gyakorlása, valamint erőnlét és elméleti oktatás is. Általánosságban elmondható, hogy akik rendszeresen járnak edzésre, jobb egészségi és fizikai állapotban vannak, mint kortársaik, valamint (iskolai) eredményük, fegyelmük és jellemük is jobb az átlagnál. Sok általános feladatot is könnyebben oldanak meg, hisz jóval fejlettebb az izom-ideg kapcsolatuk. Testük minden izmát fejlesztik, és mindkét agyféltekéjüket jobban használják, mint társaik. Kevésbé érzékenyek a betegségekre, illetve gyorsabban, könnyebben gyógyulnak.

·         A karate kifejlesztője (Funakoshi Gichin mester) maga is beteges gyermek volt, és mire felnőtt férfivé ért, addigra minden betegségén felül kerekedett karate gyakorlás segítségével.

·         Természetesen minden battai karatéka sportorvosi igazolással rendelkezik, minden versenyzőnek van biztosítása, és az edzők képzettek és gyakorlottak. Figyelembe veszik a karatékák testi adottságát, és lelki beállítottságát, ehhez mérten alakítják az edzéstervet és a fizikai követelményrendszert.

Mit tanul itt a gyermekem?

·         Foglalkozásainkon egy ősi japán harcművészet, a karate oktatása történik. Az évszázadok alatt kialakult, majd a 20. század elején rendszerezett művészet alapelveit tiszteletben tartva, a modern kor ismereteit felhasználva igyekszünk minden érdeklődő számára - a hasznos időtöltésen túl - minél többet átadni ebből az európai ember számára kissé szokatlan, de érdekes gondolkodásból és életfelfogásból. 
A karate jellegéből adódóan feladatunk nem csupán a technikák tanítása. A karate gyakorlása során változik a jellem, a gondolkodás. Célunk, hogy segítsük ezt a változást, elérjük azt, hogy mindenki megtalálja a saját karate-do –ját, azaz útját a karate-n belül.

A modern karate megalkotója öt szóval jellemezte mindazt, amit a karate jelent: jellem, becsület, akarat, önuralom, tisztelet. Ez az öt szó kifejezi azt az értékrendet, amit szándékunkban áll átadni tanítványainknak.

Hogyan épül fel egy karate edzés?

·         Az edzések elején rövid meditációval és a megalapítóhoz intézett köszönéssel – tiszteletadással - „kapcsoljuk át” agyunkat, testünket, lelkünket. Ennek célja a hétköznapi gondok kizárása, ráhangolódás az edzésre, a fizikai megterhelésre, valamint egy nyugodt, békés lelki állapot megteremtése, amelyre tulajdonképpen mindenki vágyik. Ebben az állapotban jobban tudunk figyelni edzésen, könnyebben koncentrálunk a gyakorlatokra, és így kisebb a sérülésveszély.

·         A meditációt gimnasztika követi, melynek során fokozódó intenzitással bemelegítjük testünket, felkészítjük a terhelés elviselésére. Amint a szív gyorsabban pumpálja a vért, több kenőanyag jut az ízületekhez, több oxigén a belső szervekhez, valamint megizzadtunk (elérjük az „üzemi hőmérsékletet”), kezdődhet a lazítás. A lazítás során folyamatos, ill. ismétlődő hajlításokkal, feszítésekkel nyújtjuk az izmokat, ízületeket, inakat. Mindez kb. 30 percig tart, majd kezdődik a tulajdonképpeni karate edzés.

·         Az edzéseken alapiskolát (kihon), formagyakorlatot (kata) és küzdelmet (kumite) tanulunk, és az erőnléti gyakorlatok is fontos szerepet játszanak. Általában egy kis ismétlés, az ismeretek elmélyítése a kezdet, utána új technikákat, kombinációkat tanulunk, új szituációk lehetséges megoldásait gyakoroljuk, és a legvégén az „éles” alkalmazásra is sor kerül. Természetesen a megfelelő folyamatosság, valamint az egymásra épülő szintek betartása ez edzők egyik legfontosabb feladata. Nem kérünk pl. egy kezdőtől 50 fekvőtámaszt, vagy számára ismeretlen gyakorlat bemutatását, és nem kell haladókkal küzdenie. (A kezdők között egyáltalán nincs szabad küzdelem nálunk). A haladóktól, versenyzőktől viszont – a fejlődésük érdekében – a mindenkori maximumot követeljük meg.

·         Az edzés végén ismét lazító,- légző gyakorlatok, valamint ismét meditáció következik. Ezáltal légzésünk, szívverésünk visszaáll az „eredeti” állapotába, visszatérünk a dolgos hétköznapokhoz.

 

Vizsgák, táborok, versenyek.

·         Az edzéseken kívül sok közös programot szervezünk a karatékák számára. Ilyenek a közös táborok, vizsgák, versenyek, és persze nem feledkezhetünk meg a fagyizásokról, hógolyózásoktól, korcsolyázásról, úszásról, lovaglásról, stb. sem.

 

·         Vizsgák:

a.       Évente két övvizsga-lehetőség van Battán, hogy a karatéka bemutassa, milyen fejlődést ért el. A vizsgát a battai edzők vezetik, sikeres vizsga esetén ők adják a regisztrált fokozattal járó diplomát. A vizsgán csak előre meghatározott, és begyakorolt feladatokat kérünk, és egy karatés számára teljesíthető, fokozatának megfelelő fizikai követelmény is megkívánt.

b.      A fekete övre vizsgázók számára Japán mesternél biztosítunk lehetőséget.

c.       A vizsgaanyagunk megtekinthető a honlapunkon.

 

·         Táborok

a.       Minden évben saját rendezésű, általában 1 hetes tábort szervezünk. Voltunk már a Dunakanyarban, Velencén, Balatonon, a Ceglédberceli termálfürdőnél, stb. Ezekben a táborokban olyan programokat szervezünk, ahol kicsit kikapcsolódhatnak a tanítványok a mindennapok taposómalmából, ugyanakkor fejlődésük is nagyot lendül a napi 2-3 edzésnek és a meghívott válogatott edzőknek köszönhetően. A megerőltető feladatok között szakítunk időt pihenésre, játékra, vetélkedőkre egyaránt, valamint a lehetőségekhez mérten érdekes programokat is szoktunk szervezni: íjászat, lovaglás, stb. Táboraink sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy már nem csak battai tanítványok, hanem az ország minden területéről érkeznek karatékák, edzők, sőt idén (2009) a VB-re való felkészülés miatt az országos válogatott edzőit is meghívtuk. Szövetségünk, az SKI vezetősége már törzsvendégnek számít a táborainkban.

b.      A saját táboron kívül hazai és külföldi mesterek rendezvényeit is rendszeresen látogatjuk. Itt kapnak lehetőséget a karatékák, hogy egyrészt nagyobb mezőnyben is helytálljanak, valamint megismerjék a karatéban rejlő lehetőségeket nagymesterek előadásában is. Örvendetes, hogy – ellentétben a 10-20 évvel ezelőtti időszakkal – manapság már mindenkinek van lehetősége 6-8, sőt 10 DAN-os japán mestertől tanulni.

c.       Az ilyen táborokon való részvétel lehetőséget ad a karate gyakorlás mellett baráti kapcsolatok ápolására, és a magasabb fokozatú mesterek viselkedése pedig jó példával jár a színes öves tanítványok előtt.

 

·         Versenyek:

a.       A helyi, országos és nemzetközi versenyek alkalmával a versenyzők lehetőséget kapnak, hogy tisztába kerüljenek saját képességeikkel, és ez általában jó okot szolgáltat arra, hogy még keményebb munkát fektessenek a karatéba. Egyesületünk lehetőséget ad az összes tanítványának, hogy megmérettesse magát a lehető legtöbb versenyen. A Magyar Válogatott battai kerettagjai szinte minden közeli nemzetközi versenyre eljutnak, és lehetőséget kapnak EB-n VB-n való indulásra is.

 

 

Milyen felszerelés kell?

·         A karatét a hagyományos japán öltözékhez hasonló ruhában (gi) gyakoroljuk. Természetesen kezdetben a ruha nem kötelező, tökéletesen megfelel egy tiszta, kényelmes tréning alsó és egy (lehetőleg fehér) póló.

 

 

Mit kérünk?

 

·         Elsősorban párbeszédet. Edzések előtt és után személyesen, vagy e-mail-en, telefonon szívesen állunk rendelkezésre amennyiben felmerül bármilyen kérdés. Kiegyensúlyozott munkánkhoz, a gyermek itteni jó közérzetéhez, fejlődéséhez szükséges, hogy tudjunk az esetleges problémáiról is. Az esetleges iskolai vagy az otthoni problémák mellett az egészségügyi problémákra is gondolunk. Asztma, allergia, csontrendszeri vagy egyéb betegség esetén fokozottan figyelnünk kell a gyermek terhelhetőségére.  Szükség esetén kérje ki a háziorvos véleményét, javaslatát. A végére hagytuk anyagi jellegű kérésünket. Non-profit, közhasznú egyesületként működünk. Bevételeinknek teljes egészében fedeznie kell a működési költségeinket. Rendszeres bevételt a tagdíj jelent. Ennek mértékét próbáljuk a minimális szinten tartani. Fejlesztéseket adományokból, pályázaton elnyert támogatásokból illetve a felajánlott adó 1%-okból tudunk végrehajtani.

 

Melyik a legjobb stílus? Melyiket tanuljam, hogy legyőzhetetlen legyek?

·         Nincs legjobb stílus, és nincs legyőzhetetlen harcos. Vannak ügyes, és tapasztalt sportolók, és vannak kevésbé gyakorlottak, kevésbé tehetségesek. Azt, hogy egy küzdelemből ki kerül ki győztesnek, nagyon nehéz előre megjósolni, de semmiképp sem a stílus a döntő. Az viszont biztosan állítható, hogy egy tapasztalt karatéka nem fog értelmetlen utcai verekedésekbe bonyolódni önhibájából, ha mégis küzdelemre kerül sor (TISZTESSÉGES KERETEK KÖZÖTT, AMI UGYEBÁR MANAPSÁG SAJNOS NEM NAGYON JELLEMZŐ!), akkor nagyobb az esélye arra, hogy maradandó sérülés nélkül megússza. Itt direkt nem azt írtam, hogy győztesként kerüljön ki, hisz egy harcnak nem lehet győztese. Tehát bármelyik stílust is választja a sportoló, a lényeg mindig a kitartás és a türelmes, odaadó munka.

… és végül a kedvencek: Mennyi idő alatt tanulok meg verekedni? A fekete övesek legyőzhetetlenek? Hány fegyveres támadó ellen tudom megvédeni magam? Mikor fogok tudni spárgázni? Mennyi cserepet lehet puszta kézzel eltörni? Hány halálos pont van az emberi testen? …

·         Aki ilyen kérdéseket tesz fel, arról egyből tudni lehet, hogy egyrészt abszolút fogalma sincs a küzdősportokról általában, másrészt soha nem lesz belőle kitartó karatés. Aki csak mások legyőzését keresi, a lehetőséget a verekedésre, az erőfitogtatást, annak soha nem lesz elég kitartása ahhoz, hogy évtizedekig gyakoroljon bármit is. Mint az előző pontban is írtuk, nincs legyőzhetetlen ember, nincs csodaszer, kivédhetetlen ütés, halálos érintés, stb. A karatét, és általában minden küzdősportot évekig, évtizedekig kell gyakorolni, és az meghozza a gyümölcsét.

 

 

Összegzés

·         Végül Gichin Funakoshi mester – a modern karate megalapítója – szavaival szeretnénk búcsúzni:

a.       „Eddzél teljes szíveddel, teljes lelkeddel, soha ne próbáld megmagyarázni a hibáidat. Az igazi gyakorlás nem szavakkal történik, hanem az egész testtel.”

b.      „A karate célja nem a győzelem, vagy a vereség eldöntése, hanem a gyakorlatok tökéletesítése, és a jellem fejlesztése.”